Minőségre és jelölésre vonatkozó szabályok
I. Általános előírások
1. A certifikált szőlő szaporító alapanyag és ültetési anyag előállításához használt kiinduló anyagok mentességének megőrzéséhez a szaporító és ültetési anyag előállítása során megfelelő szintű technológiai előírások betartása szükséges. Akkor tekintünk egy ültetvényt (állományt) a certifikációs rendszerben mentesnek, ha:
a) termőhelye az előzetes szemle alapján a mentesség megőrzésének szempontjából (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre,
b) a szaporításhoz használt növényfajta (alany, nemes) a certifikációs rendszerben előállított kiindulási növényekről, törzsállományokról vagy azok mentesen fenntartott szaporulatairól származik,
c) az ültetvény (állomány) fenntartásánál a mentesség megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta,
d) az előállítás során a szaporító- és ültetési anyag kötelező és rendszeres ellenőrző vizsgálata megtörtént.
2. A certifikált anyanövényekről vagy növényállományból további certifikált szaporító- vagy ültetési anyagot előállítani szándékozó termelő a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak köteles előállítási, illetve telepítési szándékát előzetesen, őszi telepítés esetén a telepítési év március 31-éig, tavaszi telepítés esetén a telepítést megelőző év július 31-éig bejelenteni.
3. A termelő a certifikációra vonatkozó jelzést és a növényútlevelet csak a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal által ellenőrzött tényleges leltári készletnek megfelelő mennyiségű, certifikált anyanövényekről, állományokról vagy azok ellenőrzött körülmények között fenntartott szaporulatairól származó szaporító- vagy ültetési anyagra használhatja fel.
4. Nem certifikált szaporító-, illetve ültetési anyaggal történő keveredés esetén a certifikációs címkét valamennyi egységről (köteg, konténer stb.) el kell távolítani. Az ilyen növényanyag csak standard minősítésű lehet.
5. A certifikációra utaló jelzést az értékesített szaporító- és ültetési anyagok kötelezően előírt kísérő okmányain is fel kell tüntetni.
6. Amennyiben az ellenőrző vizsgálatok nem igazolják a szaporító-, illetve ültetési anyag előírásoknak megfelelő állapotát, vagy a vizsgálatok, illetve a szaporítás, termesztés során a termelő a vonatkozó technológiai előírásokat nem tartotta be, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, továbbá az ellenőrzésre jogosult köteles a certifikációra utaló megkülönböztető jelzés használatát azonnal megtiltani.
II. Különleges előírások
1. Kiindulási (prebázis) állományok létrehozására szolgáló növényegyedek vizsgálata
1.1. A szaporításra kiválasztott növényegyedet (3-5 db) növényegészségügyi ellenőrzés céljából a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak be kell jelenteni.
1.2. A helyszíni vizuális növényegészségügyi vizsgálat kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, zárlati károsítók, és a 4. számú mellékletben meghatározott károsítók jelenlétére. A vizuálisan tünetmentesnek bizonyult növényegyedet „A szaporítóanyag certifikáció rendszere és követelményei” című Módszertani Útmutatóban (a továbbiakban: Módszertani Útmutató) előírt, nemzetközileg elfogadott biológiai tesztelési és laboratóriumi (ELISA és molekuláris) vizsgálati eljárásoknak kell alávetni.
1.3. A növényegyed eredeti környezetében fenntartható, arról a tulajdonos köteles nyilvántartást vezetni.
1.4. A tesztelési eljárásokhoz a növényegyedről szedett szaporítóanyag felhasználásával – saját gyökéren vagy mentes alanyra történő oltással – a mentességet megőrző körülmények biztosításával le kell szaporítani a kiválasztott növényegyedet. Az így kapott szaporulatot a tesztelés időtartama alatt a légbeli vagy a talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között kell tartani. A szükséges ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag lehet a fajta (klón) szaporítási kiinduló anyaga, a prebázis állomány alapanyaga.
1.5. Olyan fajtáknál, ahol egyik kiválasztott egyed tesztelése sem adott negatív eredményt, a növényt hőkezelésben kell részesíteni a Módszertani Útmutatóban előírt módon.
1.6. A kiindulási (prebázis) törzsültetvénybe történő kiültetéssel egy időben az adott fajta 3-5 egyedét tenyészedényben, izolátorházban is el kell helyezni.
2. Törzsültetvények (prebázis, bázis, certifikált üzemi), illetve certifikált ültetési anyagot előállító szőlőiskolák
2.1. Létesítés
Prebázis, bázis, certifikált üzemi törzsültetvényt (a továbbiakban: törzsültetvény) az létesíthet, aki a növénytermesztési hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével, certifikált szőlőiskolát, aki a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal engedélyével rendelkezik, és a növényegészségügyi követelményeknek megfelel. Törzsültetvényt, illetve certifikált szőlőiskolát a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal által jóváhagyott területen lehet létesíteni.
2.1.1. A törzsültetvények és certifikált növényanyagok megengedett legkisebb izolációs távolsága eltérő státusú ültetvényektől és közös patogéngazda növényektől:
Izolációs távolság (m)
Prebázis törzsültetvény:
– Eltérő virológiai státusú szőlőültetvénytől: 20 – Közös gazdanövényektől: 20
Bázis törzsültetvény:
– Eltérő virológiai státusú szőlőültetvénytől: 10 – Közös gazdanövényektől: 20
Certifikált törzsültetvény:
– Eltérő virológiai státusú szőlőültetvénytől: 3 – Közös gazdanövényektől: 10
Certifikált szőlőiskola:
– Eltérő virológiai státusú szőlőültetvénytől: 3 – Közös gazdanövényektől: 10
2.1.2. A törzsültetvények és certifikált szőlőiskolák telepítését megelőző két évben virológiai szempontból az alábbi vírusgazda kultúrnövények előveteményként történő termesztése nem megengedett:
Cucumis, Nicotiana, Lycopersicon, Prunus, Rubus, Solanum, Ribes
2.1.3. A telepítendő területen a vírusvektor fonálféreg fertőzöttséget a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal köteles ellenőrizni. A megvizsgált minta alapján a terület vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat. Ha a vizsgálat fertőzést állapít meg, más területet kell kijelölni. Vírusvektor fonálféregként az alábbiakat kell figyelembe venni:
Xiphinema index, Xiphinema italiae, Xiphinema diversicaudatum, Longidorus attenuatus, Longidorus elongatus
2.1.4. A törzsültetvény és certifikált szőlőiskola létesítésére szolgáló terület alkalmasságának elbírálására előzetes termőhelyi szemlét kell kérni a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivataltól. A szemle kiterjed:
a) az izolációs távolság felmérésére,
b) az előveteményekre,
c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására,
d) a speciális szakmai feltételek vizsgálatára (elkülönítés lehetősége a szaporítás, a nevelés, a kitermelés, a csomagolás és a szállítás folyamatában, valamint a bizonylatolási feltételek megléte, az ügyviteli fegyelem betartása és mindezek személyi garanciája).
2.2. Fenntartás
2.2.1. A fajta, illetve klón fertőzésmentes egyedeit, tőkeazonosan, blokkszerűen (oszlopközökben) kell eltelepíteni. Prebázis és bázis törzsültetvényekről egyedenkénti térképet kell készíteni és egyedenkénti nyilvántartást kell vezetni.
2.2.2. Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés feltételeit a Módszertani Útmutató szerint kell kialakítani.
2.2.3. Törzsültetvényekben, szőlőiskolákban köztes kultúra termesztése nem megengedett, a füvesítés kivételével.
2.2.4. A törzsültetvény, szőlőiskola tulajdonosa köteles:
a) olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a károsítók átvitele szempontjából veszélyes vektorok (fonálférgek, kabócák, pajzstetvek stb.) megtelepedését megakadályozza,
b) az ültetvényt, szőlőiskolát gyommentesen tartani,
c) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését különböző módszerekkel (csapdázással) előre jelezni,
d) az esetlegesen fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan elvégezni, a gyanús egyedeket megjelölni és nyilvántartásába bejegyezni, és azt az ellenőrzésre jogosultnak bemutatni,
e) az ültetvény, szőlőiskola szaporítóanyagának elkülönített begyűjtéséről, feldolgozásáról, minősítéséről, tárolásáról gondoskodni,
f) a növényállományról, annak szaporítóanyagáról, a minősített tételek felhasználásáról (értékesítéséről) naprakész nyilvántartást vezetni,
g) az előírt kontroll vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni,
h) a telepített állományt azonosításra alkalmas jeltáblával megjelölni,
i) minden olyan eseményt, munkafázist, amely az elhelyezett növények állagát, növényegészségügyi állapotát módosíthatja, nyilván kell tartani és az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni, a certifikált jelzés használatát a NÉBIH által ellenőrzött tényleges leltári készlet alapján (fajtanév, klón, darabszám) az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni.
2.3. Ellenőrzés
2.3.1. A törzsültetvényekben és szőlőiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább egy alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban vizuális növényegészségügyi vizsgálatot kell végezni a zárlati károsítóktól, valamint a 6. és 7. számú mellékletben felsorolt károsítóktól való mentesség megállapítására. Vizuális vizsgálat alapján a szabadföldön, valamint az izolátorházban elhelyezett kiindulási (perbázis) törzsültetvények egyedei között észlelt fertőzésre utaló tünetek esetén, az egész állományra kiterjedő ellenőrző tesztelést kell végezni. A pozitív egyedeket haladéktalanul el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
2.3.2. A törzsültetvényekben a vizuális ellenőrzés alkalmával a 7. számú mellékletben felsorolt károsítókkal való fertőzésre utaló tüneteket mutató egyedeket a Módszertani Útmutatóban leírt laboratóriumi módszerekkel meg kell vizsgálni. Ezen túlmenően a kötelező kontroll teszteléseket a következők szerint kell végezni:
2.3.2.1. Kiindulási (prebázis) szaporítóanyagot előállító törzsültetvények esetében ötéves kortól, évente, az állomány 20%-án (öt év alatt az egész állományra kiterjedően) a Módszertani Útmutató szerint, az adott károsító kimutatására szolgáló laboratóriumi módszerek alkalmazásával végzett vizsgálat:
a) nemes ültetvényekben: GFLV, ArMV, GLRaV-1, -2, -3 fertőzés gyanúja esetén FD és stolbur fitoplazma, továbbá Xilophyllus ampelinus kórokozókra,
b) alany ültetvényekben: GFLV, ArMV, GLRaV-1, -2, -3 stolbur fitoplazma kórokozókra.
2.3.2.2. Bázis (központi) törzsültetvények esetében hatéves kortól az állomány 17%-án (hat év alatt az egész állományra kiterjedően) a Módszertani Útmutató szerint, az adott károsító kimutatására szolgáló laboratóriumi módszerek alkalmazásával végzett vizsgálat:
a) nemes ültetvényekben: GFLV, ArMV, GLRaV-1, -2, -3 fertőzés gyanúja esetén FD és stolbur fitoplazma, továbbá Xilophyllus ampelinus kórokozókra.
b) alany ültetvényekben: GFLV, ArMV, GLRaV-1, -2, -3, stolbur fitoplazma kórokozókra,
2.3.2.3. Certifikált (üzemi) törzsültetvények esetében tízéves kortól kétévente az állomány 1%-án a Módszertani Útmutató szerint, az adott károsító kimutatására szolgáló laboratóriumi módszerek alkalmazásával végzett vizsgálat: GFLV, ArMV, GLRaV-1, -3 vírusokra.
2.3.3. A prebázis, bázis és certifikált törzsültetvényekben az ellenőrzések során a 7. számú mellékletben felsorolt károsítókkal fertőzöttnek bizonyult növényeket a törzsültetvényekből el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A fenti károsító szervezeteknek és egyéb tényezőknek tulajdonítható tőkehiány okát rögzíteni kell e törzsültetvényekről vezetett nyilvántartás adatállományában. A certifikált törzsültetvényekben a GFLV, ArMV, GLRaV-1, -3 vírusoknak tulajdonítható tőkehiány nem haladhatja meg az 5%-ot.
2.3.4. A standard szaporítóanyag termő ültetvényekben csak vizuális ellenőrzést kell végezni. Az ellenőrzés során a GFLV, ArMV, GLRaV-1, -3 vírusokkal tünetileg fertőzöttnek talált tőkéket az ültetvényből el kell távolítani és megsemmisíteni. A fenti károsító szervezeteknek és egyéb tényezőknek tulajdonítható tőkehiány okát rögzíteni kell e törzsültetvényekről vezetett nyilvántartás adatállományában. A felsorolt vírusoknak tulajdonítható tőkehiány nem haladhatja meg a 10%-ot.
2.3.5. A szőlőiskoláknak egy vizuális vizsgálat és szükség esetén megfelelő tesztelési eljárásokkal és/vagy második növényegészségügyi ellenőrzéssel alátámasztott hivatalos éves növényegészségügyi ellenőrzés alapján mentesnek kell lenniük a GFLV, ArMV, GLRaV-1, -3 vírusoktól.
2.3.4. A fenntartási kötelezettségek elmulasztása és a vírusfertőzöttség gyanúja esetén az ellenőrzést végző soron kívüli kontrollvizsgálatot rendel el. Egyúttal korlátozó intézkedéseket tesz, a certifikációs igazolás kiadását felfüggeszti.
2.3.5. Zárlati károsító esetén a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
2.3.6. Valamennyi vizsgálatról a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzít minden olyan körülményt, amely a vizsgálati eredmény kiadása szempontjából jelentős, illetve azt meghatározza.
2.3.7. A vírusmentességi és egyéb károsítóktól való mentességi igazolást az ellenőrzésre jogosult a vizsgálatok befejezését követően határozat formájában adja ki.
2.3.8. A NÉBIH az általa végzett fajtaazonossági és minőségi ellenőrzések eredménye, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal igazolása alapján engedélyezi a certifikációs jelzés használatát, és kiadja a certifikációs jelzést a termelőnek.
2.3.9. A vírus és egyéb károsítók vizsgálati eredményére (mentességre) vonatkozó, határozatban kiadott igazolás visszavonásig érvényes, amennyiben a tulajdonos a mentesség megőrzését biztosító (technológiai) előírásokat a vizsgálat és a szaporítás során maradéktalanul betartja, valamint az előírt ellenőrző vizsgálatokat meghatározott gyakorisággal elvégezteti, és amíg azok eredménye negatív.
